|
Témaindító hozzászólás
|
2007.05.08. 09:01 - |
Rohanó világunkban egyre nagyobb szükségünk van egy kis megnyugvásra, szeretetre.
Ahogy a testünknek kell a mindennapi táplálék, úgy kell a léleknek is!
Ebben a fórumban ezt a lelki táplálékot kínálom.
Szólj hozzá, írd meg gondolataidat vagy legalább gondolkodj el rajta! |
[248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Jézus így tanított az utolsó vacsorán: "Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!"
Jn 15,12-17
Elmélkedés:
Egy fiatal fiú sokszor mesélt nekem a haverjairól és közös szórakozásaikról. Mivel az elbeszélésekben mindig új szereplők tűntek elő, egyszer megkérdeztem tőle, hogy a sok haver között van-e olyan, aki igazi barátjának számít, akkor hosszabb gondolkodás után azt válaszolta, hogy valójában nincs. Az igazi barátság több mint egy gyors és felszínes kapcsolat.
Ti barátaim vagytok - mondja Jézus az evangélium szerint, s szava ránk is vonatkozik. Ő tehát a velünk való barátságra törekszik, de vajon mi is akarjuk-e ezt a barátságot. A barátság nem a személyek közti látszatkapcsolat, s nem is egy érdekkapcsolat abban az értelemben, hogy mindenki a maga érdekét keresi a barátságban. Az igazi barát önmagát osztja meg a másikkal és részesedik barátjának örömeiben és gondjaiban egyaránt. Kitüntető dolog számunkra, hogy Jézus barátai lehetünk. Maradjunk hűségesek e barátsághoz!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Örök Atya, add meg nekem hatalmadat, hogy mindenhová beléphessek. Ha beléphetnék minden szívbe, rajta lennék, hogy beléjük hatoljon a szeretet. Ó, örök Atya, add, hogy legalább néhány lelket meghódítson ez a szeretet, hiszen ezzel megkapnak minden kincset, nélküle viszont nincs semmi igazi jóban részük.
Ó, ha életemet adhatnám, ha föláldozhatnám magam azért, hogy néhány ember megszerezze ezt a szeretetet, ó, milyen szívesen tenném! Atyám, öntsd Lelkedet a szívekbe!
Pazzi Szent Magdolna
|
| Az ember olyan könnyen kieshet ebből az állapotból. Most én is így voltam. Észre sem vettem. Ezért is jó, hogy az ember nincs egyedül. Volt segítség. Persze felkapaszkodni nekem kell. |
| Szeretet és öröm. Milyen nehezen érti meg az ember, hogy e kettő akkor is együtt jár, ha gyakran szenvedés kíséri. Persze csak akkor járnak kéz a kézben, ha a Magasságos akaratát igyekszünk szemünk előtt tartani. Kizárólag földi, e világi szeretet és öröm nem tölti be az életünket. Mindig marad valami hiány, a jó állapot elmúlása miatti félelem. Egyedül az isteni öröm, ami el nem múlik. |
Jézus így tanított az utolsó vacsorán: "Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen."
Jn 15,9-11
Elmélkedés:
Az emberi szavak könnyen tudnak lelkesedést kiváltani bennünk. Sokszor nem is vizsgáljuk a szavak mélyebb értelmét vagy azok igazságtartalmát, hanem könnyedén engedjük magunkat vezetni a hangzatos és tetszetős kijelentések által. Az ilyen emberi szavak azonban nem tudnak igazi, tartós örömet ébreszteni bennünk, s ez azonnal kiderül, mihelyst nehezebb idők vagy próbatételek következnek. Az emberi szó által kiváltott pillanatnyi vagy rövid ideig tartó lelkesedés tehát nem egyezik meg az örömmel. Ezzel szemben az isteni szó igazi örömre gyújtja szívünket. A görög evangélium szó örömhírt jelent, melyet Jézus hirdetett egykor, s amelyet ránk bízott, hogy továbbadjuk, mint az őtőle származó öröm forrását. Jézus tanításának figyelmes hallgatása, annak következetes megtartása, azaz a vele való egység a tanítványok számára a soha meg nem szűnő örömforrás. A Jézussal való beszélgetés, azaz az imádság szintén az öröm forrása számunkra, de örömmel tölt el minket annak tudata is, hogy a próbatételek után a hűségesek elnyerik az üdvösséget.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ó, Legszentebb Szűz, vigasztald meg mindazok családját, akik kivándoroltak, vigasztald meg a munkanélkülieket, a szenvedőket; akik testükön-lelkükön valamilyen válságos helyzet sebhelyeit viselik. Vigasztald a fiatalokat, különösképp azokat, akik elhagyatottak és oly sok szomorú oka van annak, hogy senkiben sem bízhatnak; mindazokat, akikben égő vágy él a szeretetre, a jótékonyságra, az adakozásra, az önzetlenségre, akik a szellemi és társadalmi gyarapodás magasröptű eszméit dédelgetik!
Ó, Vigasztaló Anya, nyújts nekünk vigasztalást és világosítsd meg elménket, hogy megértsük: a boldogság titka a jóságban rejlik, abban, hogy mindig hűségesen kövessük egyszülött Fiadat, Jézust! II. János Pál pápa
|
| Tulajdonképpen milyen hatalmas és megnyugtató perspektíva! Van Jó Pásztorunk, aki nem hagyja el az egyszem eltévedt báránykát sem, és a 99 igazat is hátrahagyva megküzd azért az egyért! Most meg itt a szőlőtő példázata! Hát valójában van-e okunk keseregni, kétségbeesni az élet nehézségei miatt, amikor ilyen csodálatos Forrásunk van? Persze, az ember néha szomorú, akár hosszabb ideig is a szenvedései miatt, de igazából csak föl kell tekinteni az Égre és az Égbe, és megtalálhatjuk a mi örök támaszunkat és segítőnket. |
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.
Jn 15,1-8
Elmélkedés:
Jézus és az ő követői közötti kapcsolatról szól a szőlőtőről és a szőlővesszőkről hallott evangéliumi példabeszéd. Miként a szőlőtő élteti a vesszőket, ugyanúgy a keresztény ember Krisztusból él és táplálkozik. Csak általa tudunk termést hozni, amely egyrészt a keresztény életet, másrészt a missziós küldetést jelenti. Ha megszakad ez az éltető kapcsolat, terméketlenné és haszontalanná válik a tanítvány élete. A kölcsönös egymásra utaltság másik eleme az, hogy a szőlőtő önmaga nem tud gyümölcsöt teremni. Csak a szőlővesszőkön van termés. Az alázatos és egyszerű Jézus a mi segítségünkkel és közreműködésünkkel akar jelen lenni a világban. Jézus tanítása nem csupán egy üzenet, amelyet megismerünk, hanem olyan élő igazság, amelyet életté kell váltanunk. (Horváth István Sándor)
Imádság:
Ó, Legszentebb Szűz, légy egyedüli és állandó vigasztalója az Egyháznak, melyet szeretsz és óvsz! Vigasztald meg a püspököket és papokat, misszionáriusokat, szerzeteseket és apácákat, akiknek meg kell menteniük és fel kell világosítaniuk a modern társadalmat, amely gyakran értetlen és ellenséges! Vigasztald meg a keresztény közösségeket azzal, hogy tagjaiban erősíted az elhivatottság érzését a papi vagy szerzetesi hivatás iránt! Vigasztald meg mindazokat, akiket polgári vagy vallási, társadalmi vagy politikai felelősség és hatalom nyomaszt, hogy mindig csak a közjót és az emberi fejlődést tűzzék ki célul a nehézségek és kudarcok ellenére!
II. János Pál pápa
|
Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:
"Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a
világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen! Hiszen
hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de visszajövök hozzátok. Ha
szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya
nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd
bekövetkezik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ
fejedelme. Rajtam ugyan nincs hatalma; hogy azonban megtudja a világ, hogy
szeretem az Atyát: úgy cselekszem, amint az Atya meghagyta nekem."
Jn 14,27-31a
Elmélkedés:
Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek - mondja Jézus az
utolsó vacsorán. A vallásos és rendszeres szentírásolvasó számára nem
előzmény nélküliek e szavak, hanem azonnal észreveszi, hogy az ószövetségi
idők jövendölései beteljesednek azáltal, hogy Jézus ajándékba adja a
világnak és az emberiségnek az igazi a békét.
A prófétai jövendölésekben sokszor előkerül a gondolat, hogy a
messiáskirály elérkezésével és Isten uralmának megvalósulásával elérkezik
a földre a békesség. Izajás például a "béke fejedelmének" jöveteléről
beszél, Mikeás pedig azt mondja az eljövendőről, hogy "ő maga lesz a
béke". A jövendölések megvalósulását először akkor tapasztalja meg a
világ, amikor Jézus születésekor az angyalok békét hirdettek a jóakaratú
embereknek. Ahol pedig Jézus fellép, ott a béke is megjelenik, bár
tanítása felforgatja ennek a világnak a rendjét, hogy az isteni béke
költözzön helyébe. Találjuk meg boldogságunkat a békességszerzésben!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy
szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak,
sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s
feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy
akaratodat teljesítsem!
Szalézi Szent Ferenc
|
Rohanó világunkban egyre nagyobb szükségünk van egy kis megnyugvásra, szeretetre.
Ahogy a testünknek kell a mindennapi táplálék, úgy kell a léleknek is!
Ebben a fórumban ezt a lelki táplálékot kínálom.
Szólj hozzá, írd meg gondolataidat vagy legalább gondolkodj el rajta! |
[248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
