|
Lnyomnak

Az illatos, sznes rzsk helyett,
Melyeket majd sromra hoznl el,
letemben add nkem rzsacsokrod,
Ne hantomat, de szvem vidtsa fel.
Tiszta mosolyod legyen illata,
Brsonyos szne : teljes bizalmad,
rmknnyeid harmat szirmain,
Engedd engedd szeretni magad.
Tskit ne flt szvembe szrd,
Mely remegve rkdik feletted,
Azokat vidd majdan sromra el,
Ha tbb nem leszek melletted.
Trkeny tested felntt rett,
Vilgos, nll, nylt szellemed,
N lelked egyedl nem teljessg,
Mg meg nem tallod a szerelmed.
Meglelni leted msik felt,
Engedd, hogy segtsen desanyd,
Segt szvtl ne zrkzz el,
Had nyesse le rlad nhny hibd.
A szirti sas, ha prjt keresi,
Nem utnozza a verebeket,
Nem huhog bagolymd jjeleken,
Ingovnyt nem keres, meg vlgyeket.
Tekintetvel hegyek kzt frksz,
Nyzsghet alatta madrvilg,
Tudja, hogy prja magasan szrnyal,
Szikla a tanyja, nem hitvny g.
Minden lnl nemesebb vagy TE,
Hisz’ rted Isten halt meg a fldn,
Ezt sugrozza mindenkor lnyed,
S kvl kerl a hitvny krdn !
|